A skálákat gyakran használják a marketingkutatásban, mert segítik a kvalitatív (gondolatok, érzések, vélemények) információk kvantitatív adatokká, statisztikailag elemezhető számokká alakítását. Létrehozhat egy skálát egy objektum (lehet leírás) hozzárendelésével egy számhoz
A vörös és a kék fény a leghatékonyabb a növények növekedésére, míg a zöld minimális
Közvetlenül vagy közvetve a Nap energiát ad az élő szervezetek számára, és befolyásolja bolygónk időjárási és éghajlati szokásait. Mivel a Föld gömb alakú, a Napból származó energia nem jut el minden területre egyenlő erősséggel. Ahogy a Föld a Nap körül kering, a Naphoz viszonyított tájolása megváltozik
A Föld kifejezetten a Szol harmadik bolygójára utal. A bolygó csak egy csillag körül keringő égitest. Néha az emberek a „világ” kifejezést használják a bolygókra ÉS a Földre vonatkoztatva, de a világot az emberiségre jellemző kifejezésként is használják, mivel jelenleg az emberek csak a Földön vannak, úgy tűnik, nagyon átfedik egymást
A földrajzban a nagykörök leghíresebb használata a navigáció, mivel a gömb két pontja közötti legrövidebb távolságot jelentik. A Föld forgása miatt a nagykörútvonalakat használó tengerészeknek és pilótáknak folyamatosan módosítaniuk kell az útvonalukat, mivel az irány nagy távolságokon változik
A tompaszög 90°-nál nagyobb, de 180°-nál kisebb, azaz derékszög és egyenes szög között van. © 2018 MathsIsFun.com v0.862. Példák tompaszögre
A hanghullámoknak olyan közegeken kell áthaladniuk, mint a szilárd anyagok, folyadékok és gázok. A hanghullámok ezeken a médiumokon áthaladnak az anyagban lévő molekulák rezgésével. A szilárd anyagokban lévő molekulák nagyon szorosan vannak csomagolva. A hang körülbelül négyszer gyorsabban és messzebbre terjed a vízben, mint a levegőben
A levegőn áthaladó hanghullámok valóban hosszanti hullámok kompressziókkal és ritkításokkal. Amint a hang áthalad a levegőn (vagy bármilyen folyékony közegen), a levegő részecskéi nem rezegnek keresztirányban. Magyarázat: A rezgések egyik részecskéről a másikra ugrálnak
A növényazonosítóhoz hasznos növényi szerkezetek és jellemzők Virágrészek: A növényi azonosításban a leghasznosabb virágrészek a szirmok és csészelevelek (a perianth), a porzó és a portok, valamint a stigma, a stílus és a petefészek. Virágszínek: Sok növénynek eltérő virágszíne van, vagy korlátozott a virágszínek skálája, ami segíthet az azonosításban
A sejtet először Robert Hooke fedezte fel 1665-ben mikroszkóp segítségével. Az első sejtelmélet Theodor Schwann és Matthias Jakob Schleiden 1830-as évekbeli munkájának tulajdonítható