Válaszok a tudományra vonatkozó kérdésekre - tények, felfedezések, eredmények

Mi történik, ha a pbcl2 felmelegszik?
Tudományos felfedezések

Mi történik, ha a pbcl2 felmelegszik?

A PbCl4 lebomlik, és szobahőmérsékleten PbCl2-t és klórt kap. c) PbCl4: Színtelen füstölgő folyadék, amely heves reakcióba lép vízzel, és barna csapadékot és gőzös hidrogén-klorid-gőzt képez (amely mind feloldódhat a vízben, ha nagyon nagy feleslegben vizet és nagyon kevés ólom(IV)-kloridot használ)

A sűrűség megbízható módszer az összes ismeretlen anyag azonosítására?
Tudományos felfedezések

A sűrűség megbízható módszer az összes ismeretlen anyag azonosítására?

Egy ismeretlen anyagot úgy azonosíthat, ha megméri a sűrűségét, és összehasonlítja az eredményt az ismert sűrűségek listájával. Sűrűség = tömeg/térfogat. Tegyük fel, hogy egy ismeretlen fémet kell azonosítania. Meghatározhatja a fém tömegét egy skálán

Lehet 2-nél több allél egy génhez?
Tudományos felfedezések

Lehet 2-nél több allél egy génhez?

Bár egy személy általában csak két allélt tartalmaz egy génhez, kettőnél több allél is létezhet a populáció génállományában. Elméletileg minden bázisváltozás új allélt eredményez. Valójában az emberi populáción belül nyugodtan kijelenthetjük, hogy a legtöbb emberi gén kettőnél több allélt tartalmaz

Merre mozognak az amőbák?
Tudományos felfedezések

Merre mozognak az amőbák?

Az amőbák pszeudopodiát (ami „hamis lábat”) használnak a mozgáshoz. Ez alapvetően ugyanaz, ahogy a fagociták (a fehérvérsejtek egy fajtája) elnyelik a behatoló mikroorganizmust, amikor egy betegséggel küzdünk. Egy amőba mozgása esetén a citoplazmája előre áramlik, és pszeudopódiumot képez, majd kiegyenlít

Mi az irányválasztás legvalószínűbb oka?
Tudományos felfedezések

Mi az irányválasztás legvalószínűbb oka?

Az irányszelekció leggyakrabban környezeti változások hatására, és amikor a populációk új, eltérő környezeti terhelésű területekre vándorolnak. Az irányított szelekció lehetővé teszi az allélgyakoriság gyors változását, és nagy szerepet játszik a speciációban

Milyen típusú kötések vannak a grafitban?
Tudományos felfedezések

Milyen típusú kötések vannak a grafitban?

A grafitnak óriási kovalens szerkezete van, amelyben: minden szénatom három másik szénatomhoz kapcsolódik kovalens kötésekkel. a szénatomok hexagonális atomelrendezésű rétegeket alkotnak. a rétegek között gyenge erők vannak. minden szénatomnak van egy nem kötött külső elektronja, amely delokalizálódik

Hogyan találja meg a kovalens kötések számát egy vegyületben?
Tudományos felfedezések

Hogyan találja meg a kovalens kötések számát egy vegyületben?

A semleges atom kötéseinek száma megegyezik a teljes vegyértékhéjban lévő elektronok számával (2 vagy 8 elektron), mínusz a vegyértékelektronok száma. Ez a módszer azért működik, mert minden kovalens kötés, amelyet egy atom hoz létre, egy újabb elektront ad az atom vegyértékhéjához anélkül, hogy a töltése megváltozna

A Per szorzást vagy osztást jelent?
Tudományos felfedezések

A Per szorzást vagy osztást jelent?

Szorzás-szorzat, szorzás, szorzás, szorzás. Osztás-hányados, osztalék, osztás, osztva, mindegyik, per, átlag, egyenlően osztva. Egyenlő-ugyanaz, egyenlő, ugyanaz, mint, egyenértékű, egyenlő. *Ne felejtse el ezeket a szavakat, amikor szöveges feladatokon dolgozik, hogy segítse a beállítást. problémákat

Hogyan működött az aranyfóliás kísérlet?
Tudományos felfedezések

Hogyan működött az aranyfóliás kísérlet?

A Rutherford Gold Foil kísérlet apró részecskéket lőtt egy vékony aranylapra. Azt találták, hogy a részecskék kis százaléka elhajlott, míg a többség áthaladt a lapon. Ebből Rutherford arra a következtetésre jutott, hogy az atom tömege a központjában koncentrálódik